A Columbia Egyetemen vizsgálataiban öngyilkos, a killer T-sejteket a tumorok belsejébe hívó génmódosított baktériumok ígéretes eredményeket mutattak.

A pulzoximetria általánosan alkalmazott noninvazív monitorizálási tech­nika a kritikus vagy potenciálisan fenyegetett állapotú betegek oxigenizációjának (egész pontosan az artériás vér oxigenizált hemoglobin ará­nyának, azaz szaturációjának) monitorozására. Az oxigenizáció zavarának gyors felismerése gyorsabb terápiát tesz lehetővé, ezzel javítva a páciensek gyógyulási, csökkentve a súlyos komplikációk kialakulásának esélyét.

A precíziós orvoslásban nem a tüneteket, hanem az azokat kiváltó biológiai folyamatokat kezeljük. 

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

Az allergológiai in vivodiagnosztika legmegbízhatóbb módszere az epikután próba. A tesztelés során a feltételezetten szenzibilizált beteg provokációja történik, a jelentkező bőrreakciók a már előzőleg kialakult (elsősorban késői típusú) allergia bizonyítékát adhatják. A teszt diagnosz­tikus felhasználhatóságát a megfelelő indikáció, a standard metodika és az eredmény pontos szakmai értékelése biztosítja.

A Parkinson-betegség (Parkinson’s disease, PD) komoly hatással van a betegek mindennapi tevékenységeire, melyet legtöbbször gyógyszeresen vagy válogatott esetekben sebészileg kezelünk. A kezelések ellenére a betegek romló motoros tünetekkel, elesésekkel, mentálhigiénés zavarokkal és nem motoros tünetekkel küzdenek. A fizioterápia (physiotherapy PT) és az ergoterápia (occupational therapy OT) tradicionálisan a betegség későbbi fázisaiban alkalmazott kezelésformák, melyek elérhetősége régiónként igen eltérő lehet. 

Az alapellátás hagyományos, „egy falu – egy orvos – egy praxis” elvű rend­szere nem fenntartható, de ez a modell már nem is korszerű. A változó le­hetőségekhez, szakmai környezethez és igényekhez igazított alapellátás jövőképe nem lehet homogén. Középtávon a csoportpraxis lehet a megha­tározó működési mód, de lesznek szakgondozási praxisok, és tovább élnek a jól működő szólópraxisok is. Az eredményes átalakítás nem „határnapos”, hanem evolutív folyamat, s nem kényszeríti, hanem ösztönzi a szereplőket. Az alapellátási pontok száma szükségszerűen csökkenni fog, ezért „ki kell találni”, hogy mi lesz az ellátórendszer minden településen biztosítandó „bá­zisszolgáltatása”. Az alapellátás átalakítása nem önálló projekt, egy új egész­ségügyi rendszerben kell meghatározni az alapellátás kiemelt szerepét.

A nyári meleg végén mind több helyen gyullad meg az erdő. Ausztráliában az erdőtűz okozta légszennyezés a kardiovaszkuláris betegségek gyakoriságának növekedésével járt, a korosodó férfiak csoportjában kiváltképp a hirtelen szívhalál fordult elő mind többször.

Egész életünket befolyásolja, hogy milyen baktériumok élnek bélrendszerünkben. A csecsemőkorban kialakuló bélflóra összetételét a szülésen és a táplálkozáson kívül egyéb környezeti tényezők (például a házi porban található baktériumtenyészetek) is befolyásolják.